19-e hajnalánth század a nyugati dominancia példátlan időszakának volt a tanúja. A hatalom, a befolyás és a gazdagság azon európai országok vállát borította, amelyek elsajátították a tengerentúli gyarmatosítás művészetét. Nagy-Britannia azon országok egyike volt, amelyek élen jártak ebben a mozgalomban, hogy növeljék globális befolyásukat, és Franciaországgal együtt; a tengerentúli gyarmatok nagy részét kihasította – páratlan birodalmi struktúrát alkotva.
A Brit Birodalom egy hosszadalmas folyamat során jött létre, néhány kelet-indiai kereskedelmi vállalat küzdelmével kezdve India annektálásáig, majd az afrikai kontinens imperializálódásáig. Idővel Nagy-Britannia megszerezte az irányítást a világ fő gazdasági központjai felett, így nagyhatalmi státuszba került.
Az „imperializálni” kifejezés egy ország bizonyos területek feletti szuverenitásának mértékét és mértékét tükrözi. Nagy-Britannia számára ez azt jelentette, hogy erőteljes befolyást kell gyakorolnia a politikára, a gazdaságra és a kultúrára, valamint a mindennapi élet egyéb aspektusaira, valamint gyarmatai feletti adminisztratív ellenőrzésre.
A Brit Birodalom a viktoriánus időszak nemzetközi hatalmi struktúráját tükrözte. Jelentős tényező volt a világ politikájának és gazdaságának alakulásában. Tengeri útjain a Királyi Haditengerészet császári magánhaditengerészetet alakított ki, védte a kereskedelmet, és az áruk ellenőrzésére törekedett.
Nagy-Britannia imperializációját az ipari forradalom nyitotta meg, amely hozzájárult a hadviselési hálózatok forradalmasításához. Ez félelmetes gépezetgé tette a haditengerészetet, és megerősítette Nagy-Britannia bizalmát a Pax Britannica érvényesítésében. Az ipari forradalom mellett a brit merkantilizmus ösztönözte az imperializmust, mivel az erőforrások ellenőrzésére és a nyereség növelésére törekedett, miközben kabriókat szerzett.
Terjeszkedési kiáltványaik előmozdítása érdekében a britek különféle stratégiákhoz folyamodtak, mint például a kényszerdiplomácia, az erőforrások, a vasutak és a távírók ellenőrzése, a csaták és más katonai beszerzések. E stratégiák révén Nagy-Britannia meg tudta hódítani a karibi, afrikai és kínai piacok nagy részét, valamint India közelségét. Így a britek könnyen felülkerekedhettek a bennszülött lakosság felett, és uralmuk alá vonhatták őket.
A brit imperializáció mögött meghúzódó fő tényező a társadalmi felsőbbrendűség eszméje volt. Úgy gondolták, hogy a brit civilizáció fejlett, ezért a britek felelőssége, hogy megmutassák más nemzeteknek a helyes utat a gyarmatosítás útján. A felsőbbrendűség eszméje elterjedt a lakosság körében, akik ezeket a gondolatokat beültették gazdaságukba, törvényeikbe és oktatásukba.
Gazdasági hatás
Az imperializációs erőfeszítéseket végrehajtó britek hatalmas gazdasági hatást gyakoroltak a gyarmatosított régiókra. A gazdasági motivációk elsősorban az erőforrások beszerzéséhez kapcsolódnak. A gyarmati épületek és műemlékek, a közlekedési hálózatok, a bevállalt munkások, az ásványkincsek kitermelése, a rabszolgaság és az adózás mind a profit kitermelésére szolgáltak. Meg kell jegyezni, hogy India volt a legjövedelmezőbb a felhasználható erőforrások, például a gyapot és a tea megnövekedett száma miatt.
A gazdasági imperialista tendenciák súlyos következményekkel jártak, és drámai változásokat idéztek elő világszerte. Az erőforrásokkal nem rendelkező vagy elmaradott fejlődő országok a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés nélkül maradtak, ami szegénységhez és alacsony életszínvonalhoz vezetett ezeken a területeken.
Ugyanakkor a britek jelentős gazdasági előnyökhöz jutottak más birodalmi hatalmakhoz képest. A gyarmatokból nyersanyagok beszerzése és kereskedelmi hálózatok révén tudtak hasznot húzni. Nagy-Britannia ellenőrzése a gyarmatok felett azt jelentette, hogy politikailag beavatkozhattak annak érdekében, hogy támogassák gyarmataik iparának fejlődését saját gazdaságuk javára. Ez egy erős brit gazdaságot hozott létre, amely tovább tudott bővülni.
Politikai hatás
A brit imperializáció drasztikus politikai hatást is gyakorolt a gyarmatokra. A gyarmati közigazgatás felállításával a britek kiterjesztették diplomáciai hatalmukat, és olyan mértékű befolyást értek el, amelyre évszázadok óta nem volt példa. Ezenkívül saját törvényeket kényszeríthettek a gyarmatokra, helyi tanácsokat hozhattak létre, és ellenőrizhették az igazságszolgáltatási rendszert. Ez segített a briteknek birodalmi infrastruktúrát létrehozni. Ezen túlmenően forrásokhoz, tőkéhez és piacokhoz jutottak, ami hozzájárult saját hazai gazdaságuk megerősítéséhez.
A britek emellett el tudták terjeszteni kultúrájukat és szokásaikat gyarmataikban, hogy megpróbálják megnyerni őket. Ez hidak építésével, oktatási rendszerek bevezetésével és közlekedési hálózatok kiépítésével valósult meg. Ezek eleinte egyszerű kedvességnek tűnhettek, de azóta tartós és mélyreható hatásuk van.
A kolóniák gondolkodásmódja drasztikusan megváltozott. A britek kijelentették, hogy pozitív változást hoznak, a valóságban azonban korlátozták az őslakosok szabadságát. Neheztelték ezt az idegen uralmat, és megjelent az önuralmi vágy, ami végül antikolonialista mozgalmakhoz vezetett.
Kulturális hatás
Kulturálisan a brit imperializáció is nagy hatással volt. Az angol a hatalom, az oktatás és a kereskedelem nyelve lett a gyarmatokon, lassan kiszorítva az anyanyelveket. Ezenkívül a brit kultúrát és szokásokat, mint a kereszténység, a művészet, a zene, az irodalom és a filozófia átvette a bennszülött lakosság. Ezek a drasztikus változások sokkot okoztak a bennszülötteknek, de végül alkalmazkodtak hozzá.
Továbbá Nagy-Britannia imperializációjának legkielégítőbb és legszívmelengetőbb következménye a helyi termékek kereskedelmi forgalomba hozatala volt. A befektetési lehetőségeknek, az üzleti rendszerek bevezetésének köszönhetően végre a helyiek is profitálhattak termékeik értékesítéséből. Ez a kommercializáció és a csekély kulturális alkalmazkodás a gyarmatosítás dinamikus formájához vezetett, amint azt egyes szakértők javasolják.
A brit imperializáció nemcsak akadémiai, politikai, gazdasági és kulturális szempontból érintette a gyarmatokat, hanem a nyugati értékek erőltetésével, a hatalom dinamikájának megváltoztatásával a gyarmatosítottak identitását és arculatát is formálta.
Hatás az ellenállásra
A brit imperializmus a nyugati gyarmatok ellenállásába ütközött, ami végül szabadságmozgalmak formájába alakult át. Ennek ellensúlyozására a brit kormány katonai erőt hozott létre, amely segíthet a Birodalom megőrzésében, valamint érdekeinek védelmében. Ez az ellenállás nemcsak a civil társadalom alapján szerveződött, hanem a függetlenségért harcoló, jól szervezett katonai csoportok megalakulásával is.
A bennszülött nép azonban csak évekig tartó küzdelem után tudott függetlenedni a császári hatalmaktól. Ezek a harcok önuralmat, adómentességet, új törvények bevezetését és néhány drákói szabály eltörlését eredményezték.
A brit imperializmus történetének egyik legjelentősebb fejleménye az Indiai Függetlenségi Mozgalom volt, amelynek élén Mahatma Gandhi állt. Az indiai brit gyarmatosítással szembeni ellenállás óriási volt, és csak a politikai és társadalmi agitáció különféle formái révén szerezhette meg jogait az indiai nép.
Dióhéjban, a brit imperializáció óriási változásokat idézett elő, mind alapvető, mind nem alapvető fontosságú globális szinten a 19.th és 20th század. Feltételezhető, hogy ez a korszak alapozta meg a háború utáni függetlenség nagy részét. A brit imperializáció számos potenciál bevezetését és a bennszülött lakosság elpusztítását is magában foglalta. Ennek ellenére a demokráciák megteremtésében és a globalizációs folyamatban való segítségnyújtásban betöltött szerepe tagadhatatlan.
Hatások a gazdaságra
A brit imperializációnak messzemenő hatásai voltak a gyarmatok és magára Nagy-Britannia gazdaságára nézve. Az egyik legjelentősebb hatás a túlnyomórészt agrárgazdaságról az ipari gazdaságra való átállás volt. Ennek eléréséhez Nagy-Britanniának be kellett ruháznia olyan infrastruktúrába, mint az utak és a vasutak, valamint új technológiákat kellett bevezetnie. Ez lehetővé tette a kolóniák számára, hogy termelékenyebbé váljanak, és részesüljenek az olyan új technológiák előnyeiből, mint az elektromosság és a műtrágyák.
Egy másik hatás új piacok létrejötte volt. A gyarmatok létrehozása Nagy-Britanniának új piacokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférést biztosított, ami viszont a brit gazdaság javát szolgálja. Ez különösen igaz volt India esetében, ahol Nagy-Britannia hozzáférhetett a jövedelmező indiai teaiparhoz.
A brit uralom bevezetése jelentős hatással volt a gyarmatok adórendszerére is. Az imperializáció részeként Nagy-Britannia bevezette az adózást a gyarmatokon, ezáltal pénzt gyűjtött be tőlük saját gazdaságának fellendítésére. Ez nagy haragot váltott ki az őslakosok részéről. Bár a gyarmatok helyi gazdaságának javítása érdekében tették, a valóságban gyakran több gazdasági nehézséget és egyenlőtlenséget eredményezett.
A brit imperializáció hatásai a mai napig láthatóak egyenlőtlenség és fejletlenség formájában.
