A második világháború feszültségei végül 1945-ben oldódtak meg, amikor a szövetséges hatalmak megalakították az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A náci Németország feladását követően a szövetséges hatalmak – vagy nevén „nagy hármas” – példátlan szerepet játszottak a háború utáni Európa sorsát hivatott béketárgyalásokon.
Amikor a béketárgyalásokon a világ három leghatalmasabb és legbefolyásosabb nemzetének uralmáról van szó, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia kiemelkedik. Ezen országok mindegyike szervesen részt vett a második világháború befejezésében, és mint ilyen, azt a feladatot kapták, hogy eldöntsék, milyen lesz a világ ezután, ahol mindenkinek lehetőséget kell biztosítani egy jobb jövőre.
A szövetséges hatalmak átvették a vezetést a béketárgyalásokon, és a három nagy ország állt mindennek a középpontjában. 1945 augusztusában a szövetséges hatalmak adott otthont a potsdami konferenciának, amelyen részt vett Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, valamint a Németországot felváltó Szovjetunió miniszterelnöke. A konferencián Európa sorsáról kellett dönteni – Németország felosztásától és a Potsdami Egyezmény aláírásától a Németország által más nemzetek számára történő jóvátétel tárgyalásáig.
A három nagy ország döntő szerepet játszott a háború utáni Európai Rend megszövegezésében is, amely magában foglalta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának és az Európai Közösségnek a létrehozását. Ezen túlmenően kulcsfontosságú volt e nagyhatalmak szerepe az emberi jogi normák megfogalmazásában. Ennek eredményeként elkészült az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az emberi jogok más nemzetközi normái, amelyekről megállapodás született.
A Big Three szintén kulcsszerepet játszott a nürnbergi per létrejöttében. Az igazságszolgáltatás biztosítása érdekében ez a három hatalom összefogott, hogy a náci rezsim vezető tagjait háborús bűnökkel vádolják, és ezzel megkezdődött a nemzetközi igazságszolgáltatás háború utáni korszaka.
A Nagy Három fő hatása a béketárgyalásokra a törvények és rendeletek megszilárdítása volt, amelyek segítenek egy békésebb és igazságosabb világ megteremtésében. Siker esélyeiket növelte az ENSZ, a NATO és más nemzetközi csoportok megalakulása, amelyek hozzájárultak a nemzetközi rend és az azzal kapcsolatos felelősségük átfogóbb megértéséhez.
Az Egyesült Nemzetek Szerepe
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1945-ben jött létre azzal a céllal, hogy megőrizze a békét és a biztonságot. Az ENSZ a Nagy Hárommal együttműködve számos határozatot dolgozott ki, például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és a Népirtás-egyezményt. Ezek a nemzetközi jogi dokumentumok az ENSZ Alapokmányával együtt a globális kormányzás és az emberi jogok előmozdításának alapját képezték.
Az ENSZ jelentős befolyást gyakorolt a tárgyalások lefolytatására. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely az öt állandó tagból (a Nagy Háromból, valamint az Egyesült Államokból és a Szovjetunióból) állt, felelős volt a béke fenntartásáért, és felhatalmazása volt arra, hogy a béke megsértése esetén fellépjen a nemzetközi közösség tagjai ellen. . Ez a Tanács arra is jogosult volt, hogy ratifikáljon minden olyan szerződést, amelyet a Közgyűlés fogadott el, és a Nagy Három fontos szerepet játszott az ENSZ Biztonsági Tanácsa műveleteinek zökkenőmentes lebonyolításában.
A Szerződések aláírása
A három nagy ország egyik legfontosabb feladata a háború utáni időszakban több történelmi békeszerződés megkötése volt. A Potsdami Megállapodás értelmében a szövetségesek Németországot négy különböző zónára osztották fel, és mindegyik nemzet átvette az irányítást egy terület felett. Aláírták a békeszerződést Japánnal, amely érvényre juttatja a japán erők feltétel nélküli megadásának feltételeit.
Emellett megállapodások születtek a nagy európai hatalmak között, hogy biztosítsák a köztük lévő kapcsolatok békés megőrzését. Az 1947-es párizsi békeszerződések voltak a legjelentősebb ilyen jellegű megállapodások. Új kapcsolat kialakítását szolgálták a szövetséges hatalmak között, amelyben minden állam megállapodott egymás szuverenitásának tiszteletben tartásában, és az eredmény a legyőzött nemzetek demilitarizálása lett.
Gazdasági következmények
A három nagy nemzet szerepe túlmutat a békeszerződések tárgyalásán, és kitörölhetetlen befolyást gyakorolt a globális gazdasági rendre. A Nagy Három, pontosabban a Szövetséges Hatalmak együtt dolgoztak egy új gazdasági struktúra létrehozásán, amely minden nemzet számára előnyös lenne.
A második világháborút követően a Big Three 1944-ben Bretton Woodsban, New Hampshire-ben csúcstalálkozót tartott. A csúcstalálkozó az első nemzetközi pénzrend létrehozását jelentette. Árfolyamstabilitást és az USA-dollár fő valutaként való használatát ígérte, valamint létrehozta a Nemzetközi Valutaalapot és a Világbankot.
A Potsdami Egyezmény aláírása a gazdasági kapcsolatokra is jelentős hatást gyakorolt, a Nagy Háromság figyelmének középpontjában Németország állt. A megállapodás létrehozta a Jóvátételi Tanácsot Franciaországgal, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal az élen, amelynek feladata volt meghatározni, hogy az egyes országok mennyi kártérítést kapjanak a háború alatti veszteségekért.
Konfliktus generációja
Bár a Nagy Három minden bizonnyal pozitív hatással volt a háború utáni világra, tetteik és politikájuk nem maradt kritika nélkül. A három nagyot imperialista ambíciókkal vádolták, mivel ők voltak felelősek a háború után Németországgal szemben alkalmazott kemény jóvátételi intézkedések meghozataláért.
Ezen túlmenően a Nagy Háromról azt tapasztalták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsát használták fel saját programjaik érvényesítésére anélkül, hogy konzultáltak volna az érintett nemzetekkel. Ez különösen észrevehető volt a koreai háború esetében, ahol az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Koreai Köztársaság oldalára állt a globális közösség jóváhagyása nélkül.
Összességében a Nagy Három politikája hozzájárult a konfliktusok generálásához, mivel nyilvánvaló volt, hogy hajlandók a saját érdekeiket a nemzetközi közösség érdekei elé helyezni.
Örökség
A három nagy szerepét a béketárgyalásokon, valamint az igazságszolgáltatás és az emberi jogok nemzetközi normáinak kialakításában nem lehet túlbecsülni. Tevékenységük igazságosabb és nyitottabb globális rend megteremtését tette lehetővé, és kétségtelenül az ő örökségük az, amely ma is kihat a nemzetközi kapcsolatokra.
A Big Three segített a nemzetközi békéhez és biztonsághoz nélkülözhetetlen nemzetközi törvények és rendelkezések megalkotásában is. A nürnbergi per, a potsdami egyezmény, a párizsi békeszerződések, a Bretton Woods-i csúcstalálkozó és az Egyesült Nemzetek Szervezete mind a három nagy befolyásának tartós emlékművei.
Ezenkívül a Nagy Három a gazdasági kapcsolatokat és politikákat is befolyásolta, a háború utáni korszak olyan közös gazdasági céljaival, mint a szövetséges hatalmak, mint például a gazdasági felhatalmazás, valamint a társadalmi és gazdasági egyenlőség előmozdítása.
Kisebb nemzetek szerepe
Bár a Nagy Három nagy szerepet játszott a béketárgyalásokon, helytelen lenne azt hinni, hogy befolyásukat nem kérdőjelezték meg. Nem elhanyagolható a kisebb nemzetek szerepe a béketárgyalásokon, hiszen ezek is hatással voltak a háború utáni világra.
A Három Nagy béketárgyalási terveit mindig a kisebb nemzetek jóváhagyták, véleményüket mindig figyelembe vették. Az emberi jogi jogszabályok és más békeszerződések nagy részét olyan nemzetek hangja alakította, mint Lengyelország, Belgium, Dánia és Norvégia.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása szintén hozzájárult ahhoz, hogy a kisebb nemzetek hallatsák hangjukat. Az ENSZ minden országnak lehetőséget adott véleményük kifejtésére és érdekeik képviseletének biztosítására.
Emellett a kisebb nemzetek is megpróbálták megkérdőjelezni a Nagy Három hatalmat. Kelet-Európa, Közel-Kelet, Afrika és Ázsia országai által kínált sokszínű perspektíva mind a háború utáni korszak alakítását szolgálta.
Nemzetközi válasz
A béketárgyalásokra adott globális reakció általában pozitív volt. A Nagy Háromság programját egy jobb és békésebb világ felépítésére sok nemzet felkarolta, és ezt a hatékonyabb és igazságosabb világrend felé tett szükséges lépésnek tekintették.
A világ üdvözölte az olyan nemzetközi szervezetek megalakulását, mint az ENSZ és a NATO, valamint az emberi jogok globális normáinak elfogadását, és méltatta a három nagy szerepét ezekben a kezdeményezésekben.
A nürnbergi per megalapítása nagy lépést jelentett a nemzetközi igazságszolgáltatás felé, és a Nagy Háromság e tekintetben tett erőfeszítéseit a nemzetközi közösség méltatta.
Végül pozitívan értékelték a méltányosabb nemzetközi gazdasági rendszer felé irányuló elmozdulást, és a három nagyot az ilyen kezdeményezések sikerében játszott szerepnek tartották.
Ellenérvek
Az általánosan pozitív visszajelzések ellenére néhány kritika érte azt a módot, ahogyan a Nagy Háromság lefolytatta a béketárgyalásokat. Sok kritikus azzal vádolta a szövetséges hatalmakat, hogy saját programjukat kényszerítik más országokra, anélkül, hogy figyelembe vették volna más országok véleményét.
Hasonlóképpen sok kisebb nemzet úgy érezte, hogy nem hallják a hangjukat. Úgy látták, hogy a Nagy Háromság megítéli más nemzetek sorsát anélkül, hogy megtette volna a szükséges óvintézkedéseket érdekeik védelmében.
Emellett aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Nagy Három döntéseit saját imperialista ambícióik befolyásolhatják. Azt sugallták, hogy politikájuk további igazságtalanságokhoz, és egyes szélsőséges esetekben más nemzetek alárendeltségéhez vezethet.
A globális rendre gyakorolt hatás
E kritikák ellenére tagadhatatlan, hogy az 1945–47-es béketárgyalások mélyreható hatást gyakoroltak a globális rendre. A Big Three által folytatott tárgyalások sikeresek voltak egy nyitottabb és igazságosabb világ megteremtésében, és örökségük a mai napig visszhangzik.
A háború utáni jogi és intézményi keret, amelyet a Nagy Háromság alkotott, elengedhetetlen volt a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, a NATO és az Európai Unió továbbra is aktívan dolgozik a három nagy három igazságosabb és békésebb világról alkotott víziójának céljainak elérése érdekében.
A Big Three szintén hozzájárult az emberi jogokra vonatkozó globális szabványok széles körének kialakításához, és ez mindenhol fontos szerepet játszott minden ember jogainak védelmében.
A Nagy szerepe
